Bár a sajtó a taxisoktól hangos, én pedig szerintem minden vonatkozó cikket, blog- és Facebook-bejegyzést elolvastam, sehol nem találtam olyan írást, amelyből kiderült volna a címben feltett kérdésre a válasz. Ez persze részben a taxisok hibája, kommunikációban soha nem voltak erősek. De csak részben. Az "írástudók" legalább annyira sárosak, mint a fuvarosok: slendrián nagyképűség, lusta tájékozatlanság, prekoncepciózus és fizetett elfogultság jellemzi az összecsapott tudósításokat. Szabadjon kicsit segítenem.

Kezdjük azzal, hogy a taxisok nem annyira hülyék, hogy az Uber betiltásáért küzdjenek. Azt még ők is tudják, hogy csak olyasmit lehet betiltani, ami valaha már engedélyezve volt: a hazai Uber pedig soha, egyetlen percig sem élvezhette ezt a kegyelmi állapotot.

Ezzel szemben: az Uber és az uberezők megsértik a 2012. évi XLI. (41.) törvényt a személyszállítási szolgáltatásokról, a 176/2015. kormányrendeletet a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról, a 2007. évi CXXVII. (127.) törvényt az általános forgalmi adóról, a 31/2013. fővárosi rendeletet a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról, valamint megvalósítják a Btk. 396.§ szerinti költségvetési csalás bűntettét.

    A taxisokat ostoba párhuzamba állítani a luddista géprombolókkal vagy az e-mailek ellen demonstráló postásokkal bárgyú baromság: minden hagyományos fuvarszervező cégnek van már az Uberéhez hasonló okostelefonos alkalmazása, voltak olyan hazai kezdeményezések is, amelyek az Uber létrejöttét is évekkel megelőzték, de érdektelenségbe fulladtak. Hogy miért? Két okból. Az egyik, hogy hiányzott a kedves fősodratú média önzetlen (vagy ösztönzött) hájpolása az innovatív megoldásról és a mindent elsöprő felhasználói élményről. A másik, hogy a kutyát nem érdekelte az okostelefonos bohóckodás úgy, hogy nem tudott aláígérni a bevett (akkor még nem volt fix) taxistarifáknak.

    Mert az Uber népszerűsége nem a rendelt taxi nyomon követhetőségéből, a sofőr értékelhetőségéből, az elektronikus fizetési lehetőségből stb. fogan, mindezeket tudják már rég a sárga taxik is. Hanem ott gyökerezik, hogy a hatályos regulákkal és közteher-viselési kötelmekkel szembemenve tudnak csak gusztustalanul alávágni a taxistarifáknak: mint a bögrecsárdában "szabadon főzött" bundapálinkát árusítók a legális kocsmáknak, vagy az ukrán, zárjegy nélküli cigarettát csempészők és árusítók a dohányboltnak álcázott Fidesz-kirendeltségeknek.

    Még amúgy lámpás fők is képesek butaságot írni a Facebookra:

    Vágó úr, én megértem, hogy ahol sok a fa, ott sok a forgács, márpedig amióta nyugdíjasnak tetszik lenni, elképesztő termelékenységgel tetszik közösségioldal-tartalmakat árasztani, de szerintem elég lenne ezek csapásirányát a kulturálisismeret-terjesztés és a demokráciaérzékenység berkein belül tartani, ezek az Ön területei. A gazdaság nem, még ilyen mikroszinten sem. Az üzemanyagár a sok sarc mellett (autóhitel vagy autóbérleti díj, tagdíj a fuvarszervezőnek, klasszikus közterhek, szervizköltség, amortizáció) oly kis mértékben tényező, mint mondjuk egy strandpapucs vagy egy hólapát árában; ráadásul a terheink nőttek, az éves drosztdíjunkat például most emelte fel a főváros szolid 68 százalékkal. A hatósági ár bevezetése pedig szükséges rossz volt: az utas és a fuvarozók közé ékelődő címnepperek (hivatalosan: fuvarszervezők) olyan tisztességtelen árversenyt gerjesztettek a taxisok zsebére és kárára, hogy az már tarthatatlanná vált. Vágó úr: sokkal biztonságosabb olyan kérdésekben megnyilatkozni, amelyekre ott van a válasz ön előtt, odakészítve a képernyőre.

    Ez az, amit a kedves sajtó nem engedhet magának. De a szerkesztőségekben általában elég jó széles sávú internet van, a Google legalábbis hasít rajta. Tessenek használni.

    Még egyszer: a taxisok nem az Uber ellen tüntetnek. Én például biztos hogy nem: ha igazodnának a hatályos jogszabályokhoz, nem zárnák ki a taxisokat a rendszerükből, hanem épp nekik nyújtanának logisztikát, mint például Londonban vagy egyes német városokban (ahol érdekes módon meg kell felelni a törvényeknek, igaz, nem az igazságügy-miniszter "egykori", de ma is a nevét viselő ügyvédi irodája jegyeztette be és képviselte egészen a legutóbbi időkig az Ubert). Ha megmaradna a leinthetőségem meg a szabadjelzőm, nem kényszerítene mélyen a megtérülhetőség alatti tarifára, és egy kicsit visszavenne a gusztustalan éhségéből, azaz nem venné el a bevételem negyedét az Uber, lennék én első hazai szerződött taxispartnere akár.