(Újabb vendégposzt, ezúttal Zugav Olga úrhölgy, exhiéna tisztelte meg dolgozatával a Szabad a taxi blogot.)
Hát, drágáim, ismét sikerült bizonyságot szereznem arról, hogy a magyar társadalom mentális állapota, valamint átlagos intelligenciája olyan mélységekben jár, hogy félő, előbb-utóbb áttöri a mezoszférát.
Attól akár el is tekinthetnénk, hogy a taxisokat guruló koldusként, fillérbaszóként és más kedves jelzőkkel illetik, mert ezt már megszokhattuk, így van ez évtizedek óta. Az, hogy erre most épp az adjon apropót, hogy nem engedik át önként és dalolva a megélhetésüket jelentő piacot valami nemzetközi pénzügyi befektetők (lásd még: spekulánsok) birtokolta cégnek, az azért elég fura, de még ez is elmegy, bár határeset.
De hogy azok fillérbaszózzanak, akik aztán simán leírják, hogy azért pusztuljon a saját fajtájuk, a magyar kisvállalkozó, és ők azért utaznak az egyébként semmilyen közterhet sem viselő cég semmilyen közterhet sem viselő sofőrjeivel, mert az olcsóbb, az már azért csücskös.
Mert ahhoz azért elég vastag arcbőr szükségeltetik, hogy egy ízig-vérig fillérbaszó fillérbaszózzon le bárkit is.
Na, de a csúcs mégsem ez.
A surmó, demagóg magyar webproli szellemi teljesítőképességének csúcsa a postás vs. email párhuzam, amelyet az elmúlt 24 órában többször sütöttek el, hatalmas szmájlikkal kisérve, mint ahány petárda és tűzijáték robbant szilveszter éjjelén. És úgy éljek, büszkék magukra, mikor bepötyögik: „LOL, ennyi erővel a postások is tüntethetnének az email miatt, LOL”.
Teszek egy erőtlen kísérletet arra, hogy megvilágítsam, miért totális ostobaság ez a mondat.
A postások esetében az elektronikus úton továbbítható levél egy olyan technológiai újítás (volt pár évtizeddel ezelőtt), amelynek köszönhetően – elvileg – az ember (postás, levélszortírozó, szállító, kézbesítő) munkája feleslegessé vált. A gyakorlatban persze teljesen más a helyzet, de a nagy tudású megmondóembert ez nem zavarja, így mi is nagyvonalúan tekintsünk el a valóságtól. A proli-Coelho megtalálta a taxis vs. applikáció vitában az Ászt, az Érvet, ami mindent visz, és soha többé nem is fogja elengedni.
Pedig az applikáció nem viszi őt sehova.
Amíg az Oravecz Nórától vett idézetekből összeállított pps-fájlt lazán elküldheti egy technológiai újításnak köszönhetően a hasonszőrű ismerőseinek, és valóban mellőzheti a postást, addig a helyváltoztatását a modern technológia másik vívmányával nem fogja tudni megoldani.
Őt ugyanis az applikáció használata esetén is egy sofőr vezette autó fogja elvinni. A sofőr munkáját az applikáció nem veszi el. Ez a technológiai újítás nem teszi fölöslegessé a gépkocsivezetőt.
Hogy az esetlegesen idáig eljutó átlagos magyar internetfelhasználó is megértse: a párhuzam akkor működne, ha a fuvarszervező cégek telefonközpontosai, diszpécserei tüntetnének, hiszen az applikáció – szintén csak elvileg – az ő munkájukat teszi fölöslegessé. Ők azok a postások, akik a megrendelő és a taxis közötti üzenetek (levelek) kézbesítői, és akiknek a munkáját (részben) kiválthatjuk a korszerű technológia alkalmazásával.
Csakhogy itt és most nem ők tiltakoznak.
Itt olyan emberek horgadtak fel, akiknek más emberek veszik el a munkájukat úgy, hogy annak elvégzésére semmiféle jogosultságuk nincsen.
A folyamat végeredménye pedig az lesz, hogy újabb piachoz juttatnak egy milliárdokkal játszó csoportosulást, és földönfutóvá teszik a saját honfitársukat, miközben nekik sem jut más, mint néhány csekély értékű üveggyöngy.
Ez az utolsó mondat természetesen megfejthetetlen, értelmezhetetlen és kibogozhatatlan a sztenderd magyar fórumozó számára. Még akkor is csak bután fog nézni maga elé, ha esetleg ő kerül a jövőben hasonló helyzetbe. Szerencsére azonban ez a mélytahó társadalom kifogyhatatlan a hozzá hasonlókból, így bizton számíthatunk arra, hogy majd rajta is rúgnak néhányan, valami roppant találó hasonlattal.
(Az illusztrált dialógot Góczán Péternek köszönhetjük.)
Utascsevej