HTML

A rendőrség közleménye szerint egy 26 éves férfit vettek őrizetbe vasárnap a Bándy-gyilkosság ügyében. A férfi beismerő vallomást tett, de a nyomozás nagy erőkkel folytatódik. Korábban az MTI úgy értesült, hogy több embert fogtak el. A beismerő vallomást tett gyanúsított Pécsett született, majd Kelebián élt, és onnan költözött vissza pár hónapja Pécsre.

Úti cél

Volt már taxis. Aztán vagy húsz évig újságíró, szerkesztő, főszerkesztő, lapigazgató, minisztériumi tisztviselő, ilyesmi. Most újra taxis, és blogot ír.

Arcképes igazolvány

Utascsevej

Üzemanyag

Jelzőtáblák

4 (1) 5000000 (1) 6x6 (1) adó (7) adókerülés (11) aktivista (1) akvárium (1) alkohol (2) amnesztia (1) anarchia (1) android (5) Annie Girardot (1) árdrágítás (1) áremelés (2) autóbérlés (6) Azerbajdzsán (1) baleset (1) Benkő László (2) Besttaxi (1) bevándorlás (3) bevétel (2) bevételkiesés (1) BKK (19) blog (7) blokád (3) börtön (1) brit turisták (2) BTSz (1) budapest (1) Budapest (54) Budapest Közút (1) Budapest Taxi (3) buliturista (1) bulituristák (1) buliturizmus (1) bűn (2) bűncselekmény (1) bűnözés (2) büntetés (9) bürokrácia (5) carsharing (4) City Taxi (6) Claude Lelouch (1) clochard (1) család (2) Csertek István (1) csöves (2) David Bowie (1) demonstráció (9) diszpécser (6) drog (2) droid (7) droidtartó (6) drosztdíj (4) Dudás Zoltán (2) e-mail (1) Edith Piaf (1) éjszaka (18) élet (36) Elit Taxi (1) ellenőr (5) ellenőrzés (13) embercsempészet (1) emigráció (1) én (33) énblog (41) Erzsébet tér (1) Esti Hírlap (1) etika (4) f (1) Fekete Zoltán (3) fidesz (1) film (2) fix tarifa (15) Fónagy János (2) Forma–1 (1) Főtaxi (8) főváros (19) Fővárosi közgyűlés (5) fővárosi taxirendelet (22) freelancer (1) fuvarközvetítő (33) fuvarkufár (17) Fuvosz (1) gazdaság (5) gazdasági bevándorlás (3) GPS (6) grammar nazi (2) Green Taxi (1) gyarmatosítás (1) gyász (1) gyilkosság (1) gyorshajtás (1) Habony Árpád (2) halálbüntetés (1) Harrach Péter (1) határ (1) helyesírás (1) helyismeret (5) hétéves korhatár (3) hiéna (4) hiénák (2) hirdetés (1) hírmagyarázat (2) hitel (2) hivatal (4) hoffmann rózsa (1) Hornyák Zsolt (3) Horváth Csaba (2) időjárás (1) Index (1) inkognitó (3) internet (6) Iphone (1) IRL (2) jelen (33) jogszabályok (2) jövő (19) kampány (3) karambol (1) katarzis (1) kaució (2) KDNP (1) kereskedelem (1) Kern András (1) Kétfarkú Kutya Párt (1) kiadatás (1) kitiltásgate (1) Komáromi Endre (7) konteó (1) kopaszok (1) kormány (16) közlekedés (42) kozmosz (1) közterhek (8) közterületi vizelés (1) kresz (3) külföldi (4) Kurír (1) leadó (4) legénybúcsú (1) lízing (1) lófasz (1) Lou Reed (2) maffia (1) martonyi jános (1) matolcsy györgy (2) Max Taxi (1) média (2) Metál Zoltán (9) migráció (4) migráns (4) miniszterelnök (3) minisztérium (10) múlt (16) NAV (5) navracsics tibor (1) Neil Armstrong (1) Nemzeti taxi (1) népszavazás (1) NER (1) netadó (1) névjegy (1) névtelenség (4) new york (1) New York kávéház (1) NFM (9) NGM (4) NKH (4) Norvégia (1) nyelv (1) nyelvtannáci (3) nyilvános illemhely (1) nyilvános vécé (1) nyugtaadás (3) Orbán Viktor (4) Örményország (1) orosz (2) országos taxirendelet (16) öszeesküvés-elmélet (1) OTSZ (6) pacsipénz (1) Palotás Gábor (1) parlament (2) Pavarotti (1) pénz (20) piaf (1) plakáttépkedés (1) Plilippe Leotard (1) plus3 (1) politika (4) postás (1) próba (1) Rasier Operations (1) reklám (1) rendőrség (5) rendszám (1) reptér (5) részeg (1) részegség (1) robert de niro (1) RT5 (1) sajtó (9) Sapi (1) sárga taxi (11) Soros György (1) Stan Getz (1) szabálysértés (3) szavazás (2) Szentendre (1) szervezett bűnözés (1) szerződés (3) Sziget (2) Szíjjártó (1) szovjetunió (1) sztrájk (4) születésnap (1) Szunomár Tibor (2) t-mobile (1) tagdíj (12) tagdíjemelés (3) tarifa (19) tarifaemelés (2) Tarlós István (12) taxi (51) Taxi2000 (2) Taxi4 (1) Taxify (1) taxilike (6) Taxiplus (6) Taxiquick (1) taxis (56) taxisblog (51) taxisblokád (4) taxisgyilkosság (1) taxisofőr (50) taxisrendelet (33) taxisszövetség (4) taxissztrájk (9) taxistámadás (2) taxi 5000000 (1) TEK (1) telefon (9) telefonszám (1) telefonszám-tulajdonos (6) teszt (2) tízéves-korhatár (1) tízéves korhatár (4) Tom Waits (1) törvény (4) Trócsányi (3) túlárazás (1) túlélés (8) túlszámlázás (1) tüntetés (9) turista (1) Uber (24) ubxit (2) update (1) urbanisztika (2) űrkutatás (1) utazás (1) vaddisznó (1) vadkapitalizmus (1) Vágó István (1) vandalizmus (1) Varga Moncsi (1) város (28) Városháza (3) vasárnap (1) vasárnapi nyitva tartás (1) vendégposzt (4) verés (1) Veres István (1) villámposzt (5) visszapörgetés (3) Vitézy Dávid (3) vizes vb (1) Wundercar (5) zene (2) Zugav Olga (3)

2012.08.10. 11:42 Szabad a taxi

A gyanú árnyéka

Az a félve bevallott igazság, hogy még mindig nincs fényképes taxisigazolványom. Taxivezetői engedélyem, taxisvállalkozói szakbizonyítványom van, meg mindenféle papírom a sikerrel abszolvált vizsgákról, de az a műszerfalra rakhatós, fényképes flepni, nos, az nincs. És azért nincs, mert igazolnom kellene, hogy van úgynevezett pávkettőm (ezt helytelenül PÁV II-nek szokták írni, ami hülyeség, hiszen a pályaalkalmassági vizsgálat szóból képzett betűszó, nem a pályaálkalmasságiból, ráadásul semmi nem indokolja a nagybetűket, de ne veszünk el a részletekben).

  Márpedig megszereztem én ezt a fokozatot, már 1987-ben, rőgtön a pávhárom után – ezt én is tudom, a rendőrség is, az illetékes közlekedési hatóság is látja a számítógépes rendszerben. Olyannyira, hogy három éve, amikor a régi, szép, rózsaszín, kétlapos jogosítványomat – amelyen még az érettségitabló-képem szolgált a ujjlenyomat_1.jpgvizuális azonosításomra – cserélni kellett erre az Európa- (sőt, Amerika-) konform plasztikkártyára – amelyen úgy nézek ki, mint akitől pillanatokkal korábban vették le az ujjlenyomatot, és most rabosítják –, minden további nélkül kaptam is róla egy szép, pecsétes igazolást az önkormányzati ügyintézőtől. (Magától nem adott volna ilyet, de éreztem én már 2009-ben, hogy egyszer még szükség lehet rá.) Merthogy a műanyag lapocskára vésett címek, logók és adatok melletti minimum hatvanszázaléknyi  üres helyre nem fért már rá ez a három betű meg egy szám. Nos, az összes többi szükséges papírral együtt ezt a határozatot vittem volna el a Mozaik utcába, hogy állítsák ki nekem a képmásommal ellátott passzust, de kiderült, hogy az amúgy teljesen hivatalos határozatomat, amely azt tanúsítja, amit a hivatal összes embere is láthat a saját monitorán a jól bejáratott szemgolyóján keresztül, ma már nem fogadja el a Nemzeti Közlekedési Hatóság óbudai székhelyű illetékese. Ezért valami vízjeles vagy fémjeles vagy milyen, hamisításvédett változatot kell vinnem nekik a saját szervezetük Vajdahunyad utcai részlegétől, akik egyébként ugyanabból az adatbázisból dolgoznak, mint ők.

határozat.jpg

  Ha ezt két éve játsszák el velem, azt hiszem, nagyon ideges lettem volna, de mivel huszonegy hónapot dolgoztam a minisztériumban ezt megelőzőleg, ahol ennél sokkal abszurdabb kafkáskodás folyik teljes munkaidőben hétfőtől a pénteki jeans day két órai befejezéséig, nem rezdült arcizmom sem. Nyaltam okmánybélyeget a kérelemre megadóan, és annyit sikerült elérnem, hogy a kedves hivatalnok, aki szerintem érezte még rajtam a már szerencsére múló bürokratakipárolgást, megígérte a gyorsított ügyintézést, és azt is, hogy nem postázzák, hanem felhív ideje jöttén, hogy személyesen menjek be érte, mert úgy gyorsabb lesz.

  Ez volt már több mint két hete, de se egy megcsörgetés, se egy sms.

  Én már megtanultam fényképes taxisigazolvány nélkül élni (ahogy látom, sok kollégám van így ezzel ilyen-olyan okokból), a kocsi benzinnel vagy dízelolajjal – az enyém gázzal – megy, nem papírral. De mégis rossz érzésem van, mert most, a második taxis korszakomban legalább annyira szerettem volna mindent hivatalosan, rendesen, megkomolyodva csinálni, mint amennyire az első periódusom alatt nem. Meg aztán az is elgondolkodtatott, hogy ugyan ki a bánatos lócsiszár foglalkozna folytatólagosan, hivatásszerűen pávkettőigazolás-hamisítással. De örültem is kicsit, mert ha odaállítok a fémszál nélküli okirattal, esetleg megint gyanúba kerülök. Önhibámon kívül, mint egykor.

  Alábbi, önéletrajzi ihletésű tárca Kurírban jelent meg, 1996-ban, az A hét bűnügye rovatban. Akkor már négy éve nem taxiztam, autó kellett, ha másra nem tellett, a Honecker-limuzin is megtette.

HAMISGYANÚS

Autózni kell, mégha pillanatnyilag nincs is pénz flancos verdára. Egy salátazöld Wartburg is megteszi – gondolta a gyanúsított. Bár tizenhárom éves a járgány és két ütemben szennyezi a környezetet, de alig kell érte többet fizetni, mint a kerékpárjáért két éve. Alkalmi vétel, ráadásul a barátja árulja, aki autószerelő, és egy házban lakik vele: a harmadikon.

Nem rossz dolog, ha nem kell meszire hajtani a beteg járművet, csak átvinni a slusszkulcsot két ajtóval odébb – főleg így, hogy garanciát is vállal az eladó. A gyanúsított vásárlási szándékát utolsó érvként mégis az szilárdította meg, hogy a múszaki vizsga még másfél évig érvényes. Lett hát adásvételi szerződés, áldomásnak elszívtak másfél doboz cigarettát. Az autókhoz értő szomszéd hosszasan mesélte: a Wartburgnak lelke van, nagyon meg tudja hálálni, ha érzi, szeretik.

A gyanúsított már szerette is. Reggel a Wartburg tényleg érezhetett valamit, mert pöccre indult a szúrós mínuszok dacára. S a gyanúsított első útja a rendőrségre vezetett, átíratni a gépkocsit.

    A gyanúsított sorra kerülvén beadta a papírokat a megfelelő ablakon. A zöld kartonlapocskát a rendőr kisasszony kivette a nejlonborítóból, nézegette lila lámpa alatt, majd fény felé tartotta, megvizsgálta egy rangidős matróna is, aki határozottan akasztotta tekintetét a gyanúsítottéba, és közölte hivatalos hangon: ebben az okmányban hamis a vizsgamatrica. S bevonta a forgalmit, mint Colombus az orrvitorlát.

    Hazafelé a Wartburg nem érezte, hogy szeretik. (Pedig lelke van.) A gyanúsított átment a szomszédhoz, mondta neki, mi történt, de az autószerelő nyugtatólag tette vállára kezét, s mentegetőzött. Ő nem tehet semmiről, már amikor hozzá került a kocsi, benne volt a plecsni a forgalmiban, nem tudta, hogy hamis. De levizsgáztatja grátisz a Wartburgot újra, lesz dokument, jobb, mint a régi. S így történt. Minden rendbe jött, a gyanúsított megint szerette az öreg Wartburgot jó darabig.

    De történt a napokban, hogy a gyanúsított határozott lendülettel kinyitotta a postaládát, s a reklámcédulák közül nyomtatott papír hullott ki belőle, csak úgy csupaszon, boríték nélkül. Rajta állt nagy betűkkel, hogy "idézés", bűncselekmény tárgyában, amelynek elkövetésével őt gyanúsítják, de alaposan. Főhadnagyi szignó alul. Tréfát sejtett a gyanúsított, mert vicces barátai vannak neki, hozzáférnek mindenféle űrlapokhoz, biztos ők szórakoznak megint, mint a múltkor, amikor egész nap itthon szobrozott szabadságon és várta a kéményseprőket, és csak akkor jutott eszébe, hogy nincs is kéménye, amikor röhögve beállított a két tréfamester egy zacskó Negróval és egy butélia büdös pálinkával. De mikor felhívta a hatóságot, kiderült, most nincs humor, csak tények: a gyanúsított jobban teszi, ha pontos lesz, mert az enyhítő körülmény.

    És elment a kihallgatásra, kialvatlan szemekkel, jó korán reggel. Fogadta a főhadnagy, kezet nyújtott neki, elmesélte, hogy a gyanúsítottat okirathamisítással vádolják, de nem kell megijedni. S mutatott a rendőrtiszt egy zsáknyi forgalmi engedélyt hamis műszaki címkével, és UV-lámpa alá tartotta őket, hogy "látja, ezeknek fényben világítani kell, de annyira kamu mind, hogy sötét lesz tőlük a szobában, egész bandák szakosodnak ma cimkegyártásra, még hivatalos márkaszervizekben is bepalizzák a madarakat, de ne féljen, gyorsan kitöltünk egy jegyzőkönyvet, aztán mehet isten hírével, mert én is utálom a papírmunkát".

    A gyanúsított együttműködött a hatósággal, szokása ez neki. Elmondta, mikor született, anyja nevét is megadta, majd apjáét is, mert azt is kérdezték. Iskolai végzettségét is megmondta, meg hogy mennyi a jövedelme és van-e OTP-tartozása. Kérdezték, hát bevallotta: beszél angolul, de németül és oroszul is elgagyog. Beismerte: nincs gyermeke és nőtlen, de egyébként büntetlen előéletű. Katona nem volt. S volt még kérdés négyoldalnyi, bár észrevette a gyanúsított, amikor végül aláírta az összes lapot, olyan pont is volt, amelyet kihagytak. Meg kellett volna válaszolni, mik a jellemző testi hibái, valamint gúny- vagy ragadványnevei. Hogy miért maradtak ki ezek, nem tudni. Pedig, ha ezzel szolgálja a nyomozás érdekét, elmondta volna ő pirulva azt is, hogy gyermekkora óta kisebb az egyik mellbimbója, s barátnői általában Macikámnak szólítják, alkatára és temperamentumára utalva ezzel...

    Aztán sor került a bűncselekményben játszott szerepére is: nem egészen negyed oldalt tett ki leírni, hogy a gyanúsítottnak fogalma sincs, ki vizsgáztatta le az autót utoljára. Illetve le sem kellett írni, volt a számítógépben hasonló vallomás tucatjával, csak a nevet, dátumot, rendszámot kellett behelyettesíteni nyomtatás előtt.

    A főhadnagy búcsúzóul barátságosan a kapuig kísérte a feltételezett elkövetőt, aki a rendőrségről salátazöld kocsiján munkahelyére hajtott. S  miközben majdnem összetörte a Wartburgot egy elnézett jobbkézszabálynál, arra gondolt, megírja vasárnapra: a héten egy bűnügy gyanúsítottja lett.

(A fenti, ujjlenyomatos fotót a Hídlap.hu adta kölcsön, igaz, tudtán kívül.)

5 komment

Címkék: énblog élet én közlekedés város pénz bürokrácia taxi hivatal múlt jelen taxis taxisofőr Budapest Kurír taxisblog


A bejegyzés trackback címe:

https://szabadataxi.blog.hu/api/trackback/id/tr674704693

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Első mohikán 2012.08.12. 17:16:46

Lusta vagy kolléga, mármint az írást illetően!
Ennyire nem történik semmi megírni való a pesti éjszakában?

Küldjek vendégposztot? :-)

Szabad a taxi 2012.08.12. 17:33:38

A vendégposztot szívesen fogadom.
Egyébként – túl azon, hogy valóban nincs időm írni egyelőre – azt sosem terveztem, hogy konkrétan a napi, éjszakai élményeimről fogok tudósítani, vagy a taxistársadalom szakmai kihívásairól: ezekre a témákra ott a hallotaxi.hu. Annál inkább nem, mert nagyon nehéz lenne úgy írni, hogy ne legyen azonnal beazonosítható a társaság, amelynek tagja vagyok – onnan pedig már én is, ezt pedig minden körülmények között szeretném elkerülni. De előbb-utóbb kialakul az a naprend és életritmus, amelybe bele fog férni az írás is. Egyelőre a nap nagy részében zombi vagyok, mert valamiért nem vagyok képes nappal négy öt óránál többet aludni, pedig régen ez nem okozott gondot, és még mindig van egy csomó tennivalóm a régi munkaviszonyom lezárásával, illetve a taxizással kapcsolatos adminisztrációval összefüggésben. De meg fogom találni azt a megközelítést, remélem, amellyel remélhetően olvasmányos, és bizonyos értelemben azért informatív tartalmat tudok majd a jövőben előállítani.

Első mohikán 2012.08.12. 18:20:50

Oké, hajrá!
A nappali alváshoz egy jótanács; a lehető legjobban sötétítsd be a lakást. A legkisebb fény is megzavarja az ember bioritmusát, a melatonintermelődést. Legalábbis az enyémet. Ha nincs teljes sötétség, akkor felületesen alszom.
Ha pedig nappal intézni valóm van -mint általában-, akkor a meló előtt este visszafekszem két-három órára.

("taxistársadalom szakmai kihívásai" - haha, ez jó!)

Szabad a taxi 2012.08.12. 18:55:40

Nagyon bízom bennne, hogy beáll a szervezetem mielőbb, mert ez így nem túl biztonságos. Csak éjfél, egy óra után vagyok teljes értékű, addigra térek magamhoz teljesen. De addigra minden éjjel, és ez volt tegnap a szerencséje egy lámpa nélküli biciklin, szerintem befüvezve tekerő hülye hippilánynak a Bank utca és a Hercegprímás utca sarkán, ahol persze nem adta meg a jobbkezet, sőt, be se nézett (ráadásul én ott mindig bevillantom a reflektort is, mert nem egyedi eset). Centikkel előtte álltam meg, századmásodpercen múlott, hogy nem találtam telibe. Legszívesebben utána mentem volna két pofonnal, de utassal voltam.

A "taxistársadalom szakmai kihívásai" szóösszetétel leírása közben én is mosolyogtam, de nem tudtam még megbarátkozni a vigyorjelek és egyéb emotikonok használatával, csak a legritkább esetben használom őket, beérem a klasszikus írásjelekkel.

kaliban01 2012.09.04. 18:25:29

Hangulatos írás, jókat vigyorogtam miközben a fejemet fogtam... bár ez kishazánkban megszokott dolog.